Egészséges bélrendszer

Bélrendszerünknek két fő feladata van:

  • Védi a szervezetet a különböző baktériumokkal, agresszív tápanyagokkal és egyéb idegen anyagokkal szemben.
  • Itt történik a bejutott táplálék megemésztése(emésztő enzimek), a bélnyálkahártyán keresztül a tápanyagok felszívódása, majd a salakanyagok kiürítése.

A bélfalnak feladata ellátása érdekében állandóan regenerálódnia kell. Az öregedő sejtek elhalnak és folyamatosan újak képződnek helyettük. Ez a folyamat, illetve a lúgos kémhatású nyálkahártya védi a bélfalat az önemésztődés ellen.

Ez az “önvédelmi” funkció azonban az alábbiaktól károsodhat:

  • az emésztő enzimek hiánya vagy csökkent működése
  • savas kémhatású tápanyagok
  • gyógyszerek (antibiotikumok, gyulladáscsökkentők) és egyéb kémiai anyagok környezeti mérgek, koffein, nikotin
  • fertőzések
  • stressz és más faktorok károsíthatják a mikrobiológiai egyensúlyt és a bélflórát

Az egyensúly felborulása végül a bélnyálkahártya áteresztő képességének fokozódásához vezethet.  Így a nagyobb, emésztetlen ételrészecskék is átjuthatnak a bélfalon, és kapcsolatba kerülhetnek a környezetben levő szövetekkel, illetve bejuthatnak a véráramba.

 

Ételintolerancia kialakulása

VEGYÜNK EGY KONKRÉT PÉLDÁT:

Vegyük példaként a 'jó almát' Az alma egy eredendően egészséges táplálék, vitaminokban, ásványi sókban, rostokban gazdag és 'bio' változatban is kapható. Hogyan válik a 'jó alma' idegenné? Tételezzük fel, hogy az alma nem emésztődött meg tökéletesen, és a bélnyálkahártya áteresztőképessége megnőtt. Az almarészecskék a bélfal kis nyílásain átjutva kapcsolatba lépnek a szervezet immunrendszerével. A védekező immunsejtek az alma fehérjerészecskéit ellenséges betolakodóként fogadják, és IgG-típusú ellenanyag termelésével válaszolnak megjelenésükre.

A szervezet védekezik
A szervezet felismeri az idegen fehérjéket, mint például a vírusok, baktériumok és a nem tökéletesen megemésztett ételrészecskék fehérje alkotórészecskéit, és káros anyagként kezeli őket, még a „jó almát” is. A feltételezett „betörők” lefegyverzése érdekében az immunrendszer védősejtjei ellenanyagok termelésével reagálnak, „külön-külön” (differenciálódva) a meghatározott „betolakodókra”(antigénekre). Így az alma antigén részecskéi az első ilyen kontaktus lezajlását követően minden egyes bejutáskor aktiválni fogják az immunrendszert, eredményezve azt a folyamatot, amelyet mi „étel által kiváltott immunválasznak” nevezünk.

Az eredmény: az „ételintolerancia”
Kialakulásában az adott étellel szemben termelődő IgG-típusú ellenanyagoknak van szerepe. Ezek az ellenanyagok az adott élelmiszerrel, mint antigénnel összekapcsolódva immunkomplexeket alakítanak ki. Ezen komplexek a vérárammal eljuthatnak és lerakódhatnak a különböző szövetekben és ott gyulladást váltanak ki. Mivel ezek az immunkomplexek bárhol lerakódhatnak, ezért a gyulladás miatt kialakuló tünetek nem kizárólag a bélrendszert érinthetik, hanem jelentkezhetnek bőr, idegrendszeri, izületi illetve egyéb szervi panaszként is.

A következmény később jelentkezik
Mivel a lappangó, krónikus tünetek nem közvetlenül az étkezést követően, hanem akár 72 órás késéssel jelentkeznek, sőt az étkezéstől függetlenül tartósan is fennállhatnak vagy visszatérhetnek, ezért gyakorlatilag lehetetlen pl. a fejfájást, gyengélkedést, haspuffadást vagy a viszkető bőrt egy bizonyos ételnek tulajdonítani.
Különös jelentőségű, hogy egy adott ételben egyszerre több összetevő is jelen lehet. Így a beteg maga sem gondol panaszai hátterében ételallergiára! A kiváltó étel változatlan fogyasztása miatt a szervezet folyamatosan védekezésre kényszerül és az immunrendszer túlterheltté válik.

Biogenesis ételérzékenység